|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 83 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Orban, Ludovic 2017. augusztus 11.Korszerű soviniszták koalíciójaÚjabb nemzetmentő szervezet szállt versenybe a Romániát a magyarveszélytől lassan száz éve megóvni akaró pártok, civil szervezetek és egyéb gittegyletek amúgy sem gyenge mezőnyében. A magát Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíciónak nevező alakulat, amelynek vezetőit amúgy messianisztikus hajlamokkal verte meg a balsors, mivel folyamatosan meg kívánják menteni az országot az alkalmatlanná vált politikusoktól és közintézményektől, de erőfeszítéseiket eleddig kevés siker koronázta – talán azért, mert a megmentés és a korszerűsítés aktusa jórészt közlemények kiadásában merül ki – , most ismét csak közleményekben szállt síkra a magyarokkal szemben. Ezúttal Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt vették célba, aki egy lapinterjúban amúgy semmi különöset nem mondott, csupán ismét leszögezte, ami minden épelméjű és jóérzésű ember számára evidencia: hogy a magyaroknak nincs ünnepelnivalójuk az Erdély Romániával való egyesülésének szándékát egyoldalúan, a többi ott élő őshonos nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánító 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulóján. A korszerűsítőkben ettől annyira felhorgadt a nemzetféltés vágya, hogy két napon belül két dörgedelmes közleményt is kiadtak. Az elsőben Kelemen állampolgárságának megvonását, a másodikban a Románia Csillaga érdemrendje visszavonását követelik, amiért – szerintük – kijelentésével megkérdőjelezi a román államiságot, valamint a románok történelmét és kultúráját. Amúgy a koalíciónak nem ez az első magyarellenes megnyilvánulása, volt már olyan közleményük is, amelyben „nemzetellenesnek” és „diszkriminatívnak” nevezték a szatmárnémeti önkormányzat azon elvárását, hogy a mintegy 40 százalékban magyarlakta városban tevékenykedő helyi rendőrök a magyar nyelvet is ismerjék. Hogy mindezt milyen sajátos logika alapján szűrték le, legyen az ő bajuk. A közlemények alapján minden esetre több feltételezés is adódik. Először is az, hogy a magát az akadémiai, szakszervezeti és civil szféra gyűjtőkonglomerátumaként meghatározó koalíció úgy akar kilépni az eddigi fájó ismeretlenségből, hogy a jól bevált magyarellenes uszítás eszközéhez nyúl. Egy másik lehetőség az, hogy a szervezet valójában a klasszikus, soviniszta, szekus hangulatkeltők gyülekezete, amely fő feladatának tartja – vagy valakik fő feladataként tűzték ki – a magyargyűlölet szítását, hiszen azzal általában el lehet nyomni az éppen regnáló kormányok katasztrofális teljesítményéről szóló érdemi bírálatokat. Esetleg mindkettő egyszerre, hiszen az egyik nem zárja ki a másikat. Lehetne ugyan legyinteni, hogy csupán egy újabb olyan szervezetről van szó, amelyet az ügyeletes elmebetegek és/vagy uszítók használnak saját homokozóként. Hiszen például az állampolgárság megvonását az alkotmány sem teszi lehetővé olyan személy esetében, aki születés révén szerezte meg azt, a Románia Csillaga érdemrend visszavonása pedig Tőkés László esetében sem annak a szégyene, akitől elvették, hanem azé, aki elvette. Csakhogy nem tanácsos. Egyrészt azért, mert képviselőiket idén már Sorin Grindeanu korábbi kormányfő is fogadta. Másrészt azért, mert az ilyen uszítások nagy mértékben hozzájárulnak az általános közhangulat radikalizálódásához, a magyarellenesség fokozásához. Nemigen bízunk ugyanis abban, hogy a román történetírás által „nagy egyesülésnek” titulált nagygyűlés századik évfordulóján akad olyan jelentős román párt és politikus, amely és aki elég bátor lenne ahhoz, hogy ne pattanjon fel az egyébként is mindig előszeretettel elővett magyargyűlölet-biciklire. Hiszen abban a közhangulatban, amelynek előszelét a mostani uszítás máris megelőlegezi – a román sajtó egy részében is elindult a hőbörgés Kelemen kijelentése miatt –, és amelyben a magyarellenesség élharcosait egyre szélesebb körben próbálják igaz hazafiakként beállítani, nagy eséllyel azonnal haza- és nemzetárulónak bélyegzik, és lenullázódik a támogatottsága. Az ellenzéki „liberálisok” elnöke, Ludovic Orban máris beállt a sorba. Itt tartunk most, 2017-ben. És nem úgy néz ki, hogy 2018-ban értelmesebb, a normális párbeszédre fogékony, empatikusabb lesz a romániai közhangulat. Vannak ugyanis, akik tesznek róla, hogy ne lehessen az. Ami persze nem akadályozhat meg abban, hogy amikor szükséges, kimondjuk: 2018-ban nekünk, magyaroknak semmilyen ünnepelnivalónk sem lesz. Krónika (Kolozsvár) 2017. augusztus 17.Kelemen Hunor, a szélsőségesA románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. Kelemen Hunor mondta ezt nemrég a kolozsvári Szabadság című napilapnak adott interjúban, s a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vélhetően álmában sem gondolta volna, hogy napokon át tartó hisztériahullámot indít el a magyarok többsége számára szinte közhelyes megállapítással. A bukaresti napilapok többsége felháborodott véleménycikkekben versenyt futott az RMDSZ-elnök elítélésében. A Realiatea hírtelevízió több napon át emelte az egyik legnézettebb esti műsorának fő témái közé a „botrányos” kijelentést, a meghívottak hosszú monológokban gyalázták Kelemen Hunort, az RMDSZ-t és a magyar kormányt. A legnagyobb visszhangot kiváltó kommentár azonban Vasile Antonie Tamas előpataki ortodox pap Facebook-bejegyzése volt, amelyben egyebek mellett egy senkinek nevezte Kelement, aki „meggyalázza azt az országot, amely pénzt ad neki azért, hogy kigúnyolja szimbólumait és népét”. Az RMDSZ tiltakozása után később a görögkeleti egyház vezetése elhatárolódott a pópa megnyilvánulásától, s szigorúan magánvéleménynek minősítette azt. Az ellenzéki jobboldali Nemzeti Liberális Párt részben magyar származású elnöke, Ludovic Orban is fontosnak tartotta az állásfoglalást: sértőnek nevezte a románokra nézve Kelemen nyilatkozatát. Az akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció előbb az RMDSZ-vezető román állampolgárságának megvonását sürgette, néhány nappal később pedig annak a magas rangú állami kitüntetésnek a visszavonását követelte, amelyet éppen a magyar–román kapcsolatok javítása érdekében tett erőfeszítéseiért adományoztak Kelemennek. Tény, hogy az állítás igazságtartalma ellenére, ilyen nyíltan az RMDSZ vezetése részéről az utóbbi huszonhét évben még nem fogalmazódott meg a Románia és Erdély egyesülését jubiláló nemzeti ünneppel kapcsolatos magyar hozzáállás. Az erre érkezett reakció mégis aránytalanul hangos volt és olykor egyértelműen soviniszta jelleget öltött. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kabinet, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és s a baloldalhoz közel álló média szinte teljesen mellőzte a témát, nem szállt be a nacionalista licitbe. Ez pedig némi magyarázatot ad a Kelemenre – és közvetett módon az erdélyi magyarokra – zúduló gyűlölethullám miértjére is. Az RMDSZ parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociáldemokratákkal, s az utóbbi hónapokban ehhez szigorúan tartotta magát, megszavazott minden olyan kezdeményezést, amely létfontosságú volt a Liviu Dragnea vezette pártnak, beleértve saját miniszterelnökének lecserélését. Ezáltal Kelemen Hunorék a jobboldali ellenzék egyik fő céltáblájává váltak. Az RMDSZ-t szidni hálás feladat, hiszen a román szavazók többségét amúgy is zavarja, hogy „a magyarok” állandóan kormányon vagy a hatalom közelében vannak. Ráadásul az RMDSZ szidalmazása és a magyarellenesség között nagyon vékony a határvonal, és ezt sokszor tudatosan lépik át a politikusok, véleményformálók. Kelemen Hunorék démonizálásával az ellenzék egyszerre három dolgot próbál elérni: hazaárulónak minősíti a szociáldemokratákat, amiért egy „románellenes” párttal szövetkezik, igyekszik felkorbácsolni a kedélyeket a PSD-n belül, kihasználva, hogy a baloldalon belül is sokakat zavar az RMDSZ-szel való kokettálás, s végül egy patriótaattitűdöt próbál magára ölteni, amelyet most, a nagyromán centenárium küszöbén különösen szívesen fogad a potenciális szavazó. A belpolitikai motivációkkal párhuzamosan elkezdődött egy karaktergyilkossági kísérlet is Kelemen Hunorral szemben. Az RMDSZ elnöke „szélsőséges”, „románellenes” és a „nacionalista, revizionista, Európa-ellenes, oroszbarát” Orbán Viktor bábja. S miután az ellenzék a szociáldemokratákra is igyekszik ráaggatni a Nyugat-ellenes jelzőt, szépen összeáll a kép egy hazafiatlan, a román érdekeket semmibe vevő, Moszkva felé kacsingató hatalmi szövetségről. Amelynek egyetlen alternatívája az Európai Unió és az Egyesült Államok irányába elkötelezett jobboldali erő, a Nemzeti Liberális Párt, fő szövetségesével, Klaus Johannis államfővel. A szász származású elnök – aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát vezette – egy szászkeresztúri fesztiválon kijelentette: a romániai szászok a románokkal együtt ünneplik meg 2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát. Nyilvánvaló üzenet volt ez Kelemen Hunornak, s általában a magyaroknak. Arról már nem esett szó az államfői beszédben, hogy tulajdonképpen kik is ünneplik, hiszen a szász közösség gyakorlatilag eltűnt Erdélyből. Az egykoron negyedmilliós kisebbség létszáma mára alig több mint tízezerre apadt, közülük sem mindenki német anyanyelvű. Ahogyan egy kommentelő a Facebookon megjegyezte, alighanem Németországban lesz az önfeledt ünneplés. Oda vándoroltak ki és ott élnek a mai napig Johannis szülei is. A Kelemen-féle nyilatkozattal, s az azt követő nacionalista lavinával elindult a magyar–román kölcsönös kóstolás időszaka. A nagy hangzavarban egyébként máris megjelent néhány olyan román újságcikk, amely megértő az ünneplést mellőző magyarokkal. Jó esetben idővel egyre bővül ez az elfogadó réteg a véleményformálók körében. A rosszabbik változat szerint – ez a valószínűbb – mostantól kezdve nagyítóval figyelnek majd minden centenáriummal kapcsolatos magyar megnyilvánulást, és a hisztéria állandósul. Jövőre döntő lesz a magyar–román együttélés hangulatát illetően, hogy miként viszonyul a kérdéshez a bukaresti kormány, illetve a hatalmon lévő szociáldemokraták. Csendben maradnak, avagy beszállnak a magyarellenes licitbe? Nyilván ez szorosan összefügg az RMDSZ-szel való együttműködéssel is. De ugyancsak meghatározó lesz az erdélyi magyarok közérzetére, hogy sikerül-e végre egy határozottabbat lépni előre a magyar–román államközi viszony alakításában. Egy államfői vagy miniszterelnöki találkozó pozitív üzenete akkor is jótékony hatású az együttélésre, ha nem párosul valamiféle írott megállapodással. Pataky István / Magyar Idők (Budapest) 2017. augusztus 24.Civil szervezetek és pártok is bírálják az igazságszolgáltatást szabályozó törvények módosításaitTöbb civil szervezet és vezető politikus is bírálta szerdán az igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítására tett javaslatát. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint bizonyos intézkedések megfelelnek az európai gyakorlatnak. Tizenegy civil szervezet (az aradi Civic, a iaşi-i CIVICA , az (#Insist), a Craiova kezdeményezés, a Románia kezdeményezés, a Temesvár kezdeményezés, a közpolitikai intézet, a nagyváradi Civic, a Korrupció öl, a Geeks for Democracy és a #REZISTENŢA egyesületek) közös közleményben kérik, hogy az igazságügyi miniszter vonja vissza a főügyészek kinevezési procedúráját módosító javaslatát, mert ez "veszélybe sodorja a korrupcióellenes harcot és ellentmond azoknak a vállalásoknak, amiket Románia tett az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében". A Románia 100 Platform arra hívja fel a figyelmet, hogy a módosítások "megbontják a hatalmi ágak egyensúlyát és veszélybe sodorják az igazságszolgáltatás függetlenségét". Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt nyilatkozta, hogy a PNL megfontolja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a Tudorel Toader által bejelentett törvénymódosításokat, főleg azt, amelyik mellőzi az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatában. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) erőteljesen elítéli az igazságügyi miniszter javaslatait és bejelentette, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az igazságügyi miniszter ellen, mert - véleményük szerint - javaslatait követően "a főügyészek kinevezése Dragnea kezébe kerül" - írja az alakulat közleményében. A Népi Mozgalom Pártja (PMP) nevében nyilatkozó Eugen Tomac ügyvezető elnök azt mondta, hogy azzal a javaslattal, hogy az államelnököt kivonják a főügyészek kinevezési procedúrájából, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt szeretné elérni, hogy "az igazságszolgáltatást teljesen alárendelje a politikumnak". Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a szervezet nem alakította ki még a hivatalos álláspontját, de személyes véleménye szerint a főügyész kinevezésére vonatkozó javaslat "megfelel az európai gyakorlatnak, ahol az ügyész a végrehajtó hatalom része". Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerdán jelentette be, hogy megváltoztatják a főügyészség vezetőinek kinevezési módszerét (ebből kimaradna az államelnök). Egy másik módosítás szerint az Igazságügyi Felügyeletet az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe vonnák. agerpres; Transindex.ro 2017. szeptember 8.Nem fogják egyhamar megváltoztatni az anyanyelv-használati küszöbötAz új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) arról, hogy húsz százalékról tíz százalékra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hozzátéve, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vélhetően témahiányban szenved, azért húzta elő a „magyar kártyát”. „Nem hiába javasoltam két és fél évvel ezelőtt egy megállapodást a politikai pártok, többség és kisebbség között, hogy többé ne kerülhessen elő a magyar kártya a belpolitikai vitákban. De azok számára, akiknek nincs képzelőerejük, nincsenek kezdeményezéseik, projektjeik, amelyekkel az állampolgárok elé állhatnának, nyilván az a legkönnyebb megoldás, hogy előkapják a magyar kártyát” – tette hozzá Kelemen. Ludovic Orban PNL-elnök azt írta egy csütörtöki Facebook-bejegyzésében, hogy a PSD kész olyan kiváltságokban részesíteni a romániai magyar kisebbséget, amilyenekre egyetlen európai országban sincs példa, hogy cserében az RMDSZ támogassa a Mihai Tudose vezette kormányt. Székelyhon.ro 2017. szeptember 9.Kelemen Hunor: Jó lenne, ha többé nem húznák elő a magyar kártyát a belpolitikai vitákbanAz új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) arról, hogy 20%-ról 10%-ra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt – nyilatkozta pénteken az AGERPRES hírügynökségnek Kelemen Hunor szövetségi elnök, hozzátéve, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vélhetően témahiányban szenved, azért húzta elő a “magyar kártyát”. Kelemen hangsúlyozta, az RMDSZ már hónapokkal ezelőtt benyújtotta a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, és az előző ülésszak végén valóban kísérletet tett arra, hogy felgyorsítsa az ezzel kapcsolatos parlamenti eljárást, az őszi ülésszakban azonban senkivel nem tárgyaltak a jogszabályról. Hozzátette, szerepel a tervezet az ügyben első kamaraként illetékes képviselőház napirendjén, “innen azonban még hosszú út vezet az elfogadásáig”. “Hogy a PNL miről beszél, nem tudom, nem értem, miért hozták fel most ezt a témát, vélhetően azért, mert nincs más” – mondta. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott, jó lenne, ha egyetlen alakulat sem használná fel a belpolitikai vitákban a “magyar kártyát”. “Nem hiába javasoltam két és fél évvel ezelőtt egy megállapodást a politikai pártok, többség és kisebbség között, hogy többé ne kerülhessen elő a magyar kártya a belpolitikai vitákban. De azok számára, akiknek nincs képzelőerejük, nincsenek kezdeményezéseik, projektjeik, amelyekkel az állampolgárok elé állhatnának, nyilván az a legkönnyebb megoldás, hogy előkapják a magyar kártyát” – tette hozzá Kelemen. Ludovic Orban PNL-elnök azt írta egy csütörtöki Facebook-bejegyzésében, hogy a PSD kész olyan kiváltságokban részesíteni a romániai magyar kisebbséget, amilyenekre egyetlen európai országban sincs példa, hogy cserében az RMDSZ támogassa a Mihai Tudose vezette kormányt. “A Tudose-kormányt az RMDSZ tartja életben. Tegnap (szerdán – szerk. megj.) az RMDSZ bejelentette, hogy meghosszabbítja a PSD-vel kötött parlamenti együttműködési megállapodást (vagyis támogatja a parlamentben a Terente-kormányt). Feltettem magamban a kérdést, hogy vajon milyen árat fizet ezért a PSD. A képviselőház munkaügyi bizottságában megkaptam a választ a kérdésemre, miután a koalíció képviselői kedvezően véleményezték a közigazgatási törvény módosítására irányuló tervezetet, amelynek értelmében 20%-ról 10%-ra csökken az anyanyelv-használati küszöb. (…) 2018 küszöbén a PSD megadja magát azok előtt, akik nem hajlandók megünnepelni az egyesülés centenáriumát, és csak azért, hogy hatalmon maradjon, olyan privilégiumokat ad nekik, amilyenekre egyetlen más európai országban sincs példa” – áll Ludovic Orban bejegyzésében. www.agerpres.ro; erdon.ro 2017. szeptember 11.Magyarellenes uszítással ünnepelték Avram Iancu halálának évfordulóját„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta az ünneplőknek Ludovic Orban PNL-elnök Avram Iancu sírjánál azt sugalmazva, hogy fel kell lépni a magyar jogkövetelésekkel szemben. Mintegy ötezren gyűltek össze a Hunyad megyei Cebén (Ţebea), Avram Iancu sírja körül annak apropóján, hogy 145 évvel ezelőtt halt meg Avram Iancu nemzeti hős, a román nacionalisták példaképe. Az alkalmat kihasználva – és nyilván a politikai haszonszerzés érdekében –, több párt is képviselte magát a rendezvényen külön rendezvénysátrakat felállítva a helyszín közelében. A román sajtóbeszámolók szerint az ünnepi hangulathoz hozzátartoztak a populista, kifejezetten durva magyarellenes beszólások, elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről. A résztvevők azt kérték számon Liviu Dragneán, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökén, hogy miért ad annyi engedményt a magyaroknak, miért nem tűznek ki román zászlókat a magyar templomokra Hargita megyében, és Szovátán miért csak magyar nyelvű utcák vannak. Liviu Dragnea válasz nélkül hagyta a hozzá intézett kérdéseket. A PNL politikusai azonban nem finomkodtak, ha az erdélyi magyarokról esett szó. Az utóbbi hetekben már szinte rendszeressé vált magyarellenesség hevületében Florin Roman azt mondta: „Bár Liviu Dragnea négy koszorút is elhelyezett Cebén, de kedden, Románia parlamentjében eladott egy darabot Erdély román földjéből a magyaroknak”. Arra utalt, hogy a PSD állítólag tárgyalásokat folytatott múlt héten az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről, bár ezt senki nem erősítette meg, sőt Kelemen Hunor konkrétan kijelentette, hogy az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a PSD-vel arról, hogy 20%-ról 10%-ra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt. Ludovic Orban PNL-elnök a román nemzeti ünnepekkor szokásos paszulyfőzelék-osztás előtt azt mondta a résztvevőknek: „meglehet, hogy harcba lesznek hívva”, majd a közönséggel együtt elénekelte a Keljetek át román zászlóaljak a Kárpátokon (románul: Treceţi batalioane române Carpaţii) című, a román szélső jobboldal által gyakran zengett katonadalt. foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag 2017. szeptember 13.Gheorghe Falcă csattanós választ adott a magyargyűlölőknekA Nemzeti Liberális Párt Arad megyei szervezetének elnöke, Gheorghe Falcă aradi polgármester közleményben ítélte azokat a szociáldemokrata párti kijelentéseket, miszerint „nem jó hazafi az, aki nem gyűlőli a magyarokat”. A hétvégén a Hunyad megyei Cebén több ezren gyűltek össze Avram Iancu sírja körül, az 1848-as román szabadcsapatok vezérének, a románok nemzeti hősének halála 145. évfordulója lakalmából. Sajtóbeszámolók szerint a szociáldemokrata pártvezér Liviu Dragnea és a liberális vezető Ludovic Orban, de más szónokok is egymást licitálták túl magyarellenes kijelentéseikkel. A rendezvényen részt vett Gheorghe Falcă is, és szerinte több kritikát is kapott a kormánypárt részéről, amiért jó kapcsolatot ápol a magyarokkal s az RMDSZ helyi szervezetével. Az aradi elöljáró közleményében kifejtette: büszke arra, hogy egy multikulturális, soknemzetiségű és -felekezetű város elöljárója. „Arad megtanított arra, hogy tiszteletben tartsd mások kultúráját, megismert a történelmüket, és hogy békében éljünk egymás mellett – fogalmazott Falcă. – Erre tanított Avram Iancu is, aki nem gyűlölte a magyarokat, hanem a román érdekét szem előtt tartva harcolt”. (Ez utóbbi a történelmi tények ismeretében nem egészen helytálló – a szerző.) A polgármester úgy vélte, ezt a szellemiséget „soha nem értik meg a szociáldemokraták”, akik szerinte politikai haszonszerzés céljából uszítanak a magyarok ellen, de ennek az aradiak „nem dőltek be soha az elmúlt több mint 13 évben”, amióta ő a város elöljárója. Falcă leszögezte azt is, hogy az RMDSZ megyei szervezetével tisztességes, mindkét fél számára előnyös együttműködési megállapodást kötöttek, és az évek alatt egyszer sem csalódtak helyi koalíciós partnerükben. Gheorghe Falcáról köztudott, hogy az első román politikus volt, aki koszorúzott a 13 aradi vértanú emlékművénél, s azóta is minden március 15-i és október 6-i ünnepségen jelen van. 2015 februrájában élesen bírálta az aradi prefektúrát és a rendőrséget, amiért a városháza folyósóján elhelyezett magyar nyelvű fotókópia (Atzél Péter egykori polgármester díszpolgári címének reprodukciója) s a Csiky Gergely Főgimnázium homlokzatára kitűzött magyar zászló miatt kezdtek vizsgálatot. Tavaly a Surján László, az Európai Parlament volt fideszes alelnöke által a Duna-menti és Kárpát-medencei népek megbékéléséért alapított Charta XXI civil mozgalom emlékéremmel tüntette ki az aradi polgármestert a több nemzetiség békés egymás mellett élése feltételének megteremtéséért. Pataky Lehel Zsolt / maszol.ro 2017. szeptember 13.Nacionalista liberálisokFelugattak a nemzeti liberálisok! Egyazon időben! Már nem is tudom, kit nevezzek meg a sok alelnök közül: Mircea Havat vagy Florin Romant, esetleg az elnök Ludovic Orbant, vagyis Lajcsit. Nagy fájdalmuk, hogy az erdélyi magyarok nem akarják megünnepelni Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulóját, de az is bántja őket, hogy az RMDSZ vezérkara miért tárgyal a hatalmon lévő PSD–ALDE szövetséggel, miért nem csak ővelük… Nem nagyon beszélnek arról, hogy a párt népszerűsége folyamatosan lemenőben van, ezért nyúltak a jó öreg nacionalizmushoz. Nem hinném, hogy ennek nagy keletje lenne, mert a mélyrepülés oka, hogy miután hatalmaskodásuk idején igencsak megszorították a népnek adott juttatásokat, s most éppen a baloldali kormány életszínvonal-emelési intézkedéseit támadják. Idős liberális ismerősöm szerint már az, hogy egyesültek a rossz emlékű Demokrata Párttal, butaság volt, de a néppárthoz való átállás is kolosszális ökörségszámba megy. És hogy a saját magas fizetésüket megszavazták, a köznép nyugdíjának emelését pedig nehezményezik, oda vezet, hogy még a kemény szabadelvűek sem fognak rájuk voksolni. Valamikor a párt nevéből a liberális mellől többen ki akarták venni a nemzeti (ne írjam: nacionalista) szót. A párt akkori elnöke, Radu Câmpeanu nagyon ellenezte ezt. Egy darabig európaibb hangokat pendítettek meg, majd szép lassan áthangolódtak balkánivá, versenyezve a szocdemekkel, majd lépéshosszal le is hagyva ezeket. Most már odáig jutottak, hogy Orban Lajcsi azon sóhajtozik, miért akarják leszállítani a bizonyos magyar jogokat lehetővé tevő 20 százalékos kisebbségi küszöböt 10 százalékra. Meg hogy az erdélyi magyarságnak is milyen jó volt Erdélynek Romániához való ragasztása. Olyan jó, hogy még román politikusok is megírták (Octavian Goga, Iuliu Maniu, Victor Babeș, Ion Slavici, Traian Vuia stb.): a regátiak „skrupulus nélkül” fosztották ki a transzilván területeket. Na, meg az ígéreteikből alig tartottak be valamit; nemhogy autonómiát nem adtak, hanem erőszakolt románosítást vittek véghez. És még csak annyit: nem a gyulafehérvári gyűlés „csatolta” Erdélyt Romániához (ennek lesz jövőben a 100. évfordulója), hanem a trianoni szerződés, pontosabban diktátum, amelyet 1920. június 4-én írtak alá. Ezt pont Lajcsi ne tudná? Hiszen az apjától csak hallhatta! Román Győző / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. szeptember 13.Utcára, román!Vadim Tudor örök. Hitvallása, eszméi és rögeszméi, vadnacionalizmusa, leplezetlen magyargyűlölete ma is él, s bár Románia parlamentjébe hosszú évek óta nem jut be szélsőséges párt, ez valójában csak annyit jelent, hogy mindezek a retrográd, soviniszta erők és gondolatok mintegy „szétterültek” a törvényhozásban képviselettel rendelkező politikai szervezetek között. Így aztán a valamikori Nagyrománia Párt szellemi örökségét megtaláljuk a kormányzó Szociáldemokrata Pártban, de még a mindmáig kiismerhetetlen, heterogén Mentsétek meg Romániát Szövetségnek is voltak magyarellenes megnyilvánulásai, idegengyűlölet és paranoid hangulatkeltés tekintetében pedig a Traian Băsescu nevével fémjelzett Népi Mozgalom Pártja helyenként már-már megelőzni látszik Vadim Tudor egykori alakulatát. De a legfőbb ellenzéki erő, a szociáldemokraták egyetlen alternatíváját jelentő Nemzeti Liberális Párt sem akar kimaradni e vadnacionalista versenyfutásból, újabban attól sem riadnak vissza, hogy már-már utcai tüntetésre szólítsák híveiket és az igaz román hazafiakat a magyarok ellen. Múlt héten még csak afféle rossz viccnek tűnt, hogy Florin Roman liberális politikus tüntetéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentenék az anyanyelvhasználati jogok biztosításához szükséges küszöböt a közigazgatásban. Igaz, a kezdeményező tisztsége miatt – Roman nem valamiféle mezei párttag, hanem a Nemzeti Liberális Párt alelnöke! – és a marosvásárhelyi római katolikus líceum megszüntetése, illetve a (talán éppen ezt a jogsértést elfedni, a nacionalista hangulatot pedig megalapozni hivatott) székelyudvarhelyi szekus diverzió miatt amúgy is feszültté vált közhangulatban, a magyar–román viszony elmérgesedése közepette a kijelentés amúgy is jókora adag felelőtlenségről árulkodott. De az már tényleg több a soknál, amikor az alakulat elnöke is magyarellenes utcai megmozdulásokat helyez kilátásba. Márpedig Ludovic Orban ezt sugalmazta Cebén, az Avram Iancu-megemlékezésen, amikor a magyar jogkövetelések kapcsán azt találta mondani a jelenlevőknek: meglehet, hogy harcba lesznek hívva. Teszi ezt tehát annak a pártnak az elnöke, amely a jelenlegi erőviszonyok közepette a korruptaknak, gazembereknek, szélhámosoknak, retrográdaknak, Európa-elleneseknek, kommunistáknak bélyegzett szociáldemokraták egyetlen alternatíváját jelentené… Vadim Tudor büszkén húzná ki magát: harca nem volt hiábavaló, íme, a romániai politikai élet minden sejtjét áthatja a nemzetféltő sovinizmus, nyíltan hangoztatott magyarellenesség. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 14.Ludovic Orban: A Szociáldemokrata Párt kezdi felvenni egy totalitárius párt jellemvonásaitMirel Palada szociológus, volt kormányszóvivő megbüntetését követeli Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, miután Palada egy televíziós vitaműsor szünetében fizikailag bántalmazta Mihai Goţiu USR-s szenátort. A PNL elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján fejtette ki véleményét, miszerint a Ponta-kormány volt szóvivője “félig független státusból védi a kormánypárt aberrált ötleteit”. “Követelem ennek a politikai útonállónak a megbüntetését az általa elkövetett bűncselekményért” - jelentette ki Orban. A PNL elnöke feltette a retorikai kérdést, hogy miért nem foglal nyilvánosan állást az ügyben Liviu Dragnea, a PSD elnöke, majd kifejtette, hogy a Szociáldemokrata Párt “kezdi felvenni egy totalitárius párt jellemvonásait”, és hogy a kormánypárt politikájának részévé vált a megfélemlítés, az agresszivitás, a nyelvi durvaság, az ellenségeskedő magatartás és mindazok állandó megfélemlítése, akik az ellenzékhez tartoznak. Ludovic Orban azt állította, hogy Liviu Dragnea őt magát is megfenyegette, “a párt egyik alelnökét pedig Dragnea parancsára vizsgálja ki egy olyan állami intézmény, amelynek normális körülmények között nem lenne szabad engedelmeskednie a PSD-nek.” Ezen kívül a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a kormánypárt az üzleti szférával, a multinacionális cégekkel és a bankokkal szemben is ellenséges magatartást tanúsít. Mihai Goţiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora szerda este jelentette be, hogy rendőrségi panaszt tesz Mirel Palada ellen, miután a volt kormányszóvivő a B1Tv vitaműsorának szünetében ököllel megütötte őt. Goţiu csütörtökön közölte, hogy törvényszéki orvostani vizsgálatot végezetett, amely során megállapítást nyert a fizikai bántalmazás ténye. agerpres; Transindex.ro 2017. szeptember 14.ORBAN HARCBA HÍV„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta hétvégén Cebén, a román nemzeti hősnek számító Avram Iancu sírjánál Ludovic Orban. Milyen harcra bujtogat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke? Ki ellen akar harcolni és miért? A kontextusból nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen tettlegességre szólít fel a magyarok ellen, mint „vitéz” felmenői tették 1848-ban, noha ez legfentebb részben lehet igaz, hiszen apja kézdimárkosfalvi származású magyar ember volt. Felelős politikus nem „hozza át” a történelmet a mába, hiszen alapszabály, hogy minden történelmi tényt az akkori környezetben kell értelmezni. A washingtoni Thomas Jefferson-emlékmű falán nagy betűkkel írja: „Minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz”. Jefferson, az Egyesült Államok egyik alapítója, miközben minden bizonnyal a „liberalizmus atyjától”, John Locke-tól átvett gondolatot a Függetlenségi nyilatkozatba belefoglalta, több száz rabszolgát tartott. A Jefferson-paradoxont csak akkor érthetjük meg, ha az utóbb Amerika harmadik elnökének választott politikus tevékenységét az akkori történelmi környezetben vizsgáljuk. Akkor mi értelme van harcra hívni embereket 170 évekkel ezelőtt elkövetett, vélt vagy valós események ürügyén? Mint ahogy ennek kapcsán nem érdemes felemlegetni saját sérelmeinket sem, hogy hány ártatlan magyar ember életét oltotta ki a román hősként ünnepelt Iancu, vagy hány nőt és gyereket gyilkolt le Axente Sever, amikor felégette – többek között –Nagyenyedet. Ugyanakkor szó nélkül sem lehet elmenni amellett, hogy egy parlamenti párt vezetője tettlegességre uszít egy népcsoport ellen. Bár nyilvánvaló, hogy a nagyrészt képzetlen és alkalmatlan román politikusi gárdának számolatlan hasonló megnyilvánulása lesz a következő bő egy évben, és mindre nem lehet reagálni, ez egy olyan szint, amelyet mindenképpen szóvá kell tenni. Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma 2017. szeptember 19.Korrupciós ügyben beidézett politikusokTanúként hallgatta ki hétfőn az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Victor Ponta volt kormányfőt egy korrupciós ügyben. A politikus reggel érkezett a korrupcióellenes ügyészség székházához, és röviden nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Arra a kérdésre, hogy ugyanarról az ügyről van-e szó, mint amelyikben az elmúlt héten a DNA Sorin Grindeanu volt kormányfőt is kihallgatta, kitérő választ adott. Az ügyészek nem adtak ki tájékoztatást azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben a volt miniszterelnököt kihallgatják. Tegnap a DNA Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét is tanúként idézte be, Orban szerint egy 2014-ből származó ügyben hallgatták ki. Mediafax; Agerpres; Népújság (Marosvásárhely) 2017. szeptember 20.Ráérünk?Pató Pálos megoldást javasol az anyanyelvhasználati jogok bővítésére Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök. Nem pont úgy fogalmaz, mint a Petőfi által megörökített alszolgabíró avagy községi jegyző – „ej, ráérünk arra még” –, hanem azt mondja, korai még engedményeket tenni e kérdésben. Hogy mihez képest lenne korai, ez legalább annyira érthetetlen, mint az egész újraéledt, újraélesztett magyarellenes hangulat. Az RMDSZ törvénytervezetében az szerepel, húszról tíz százalékra csökkenne a küszöb, amely lehetővé tenné az anyanyelvi hivatali ügyintézést, mi több, a jogszabály bírságolná is azokat, akik nem tartják be az előírásokat. Ám ez a javaslat egyelőre megrekedt a képviselőházi szakbizottságban, a módosítást a szociálliberális koalíció sem vállalja, az ellenzék – élükön a kérdésben agresszív nacionalizmust képviselő liberálisokkal – pedig politikai tőkét kovácsol belőle. Egyik hangoskodó szószólójuk, Florin Roman oly alpári szinten viselkedik – semmitől sem riad vissza, legyen szó akár hazafias nóták kihangosításáról, akár a parlament plénumában Erdély áruba bocsátásának lehetőségéről áradozni, akár rögtönzött éhségsztrájkról –, hogy arra szinte fölösleges viszonylag elegáns és hatásos politikai viszontválaszt címezni. De nehéz érveket felsorakoztatni pártelnökének, Ludovic Orbannak is, amikor magát újkori Avram Iancunak érezvén arról beszél, megtörténhet, ismét csatasorba kell hívni a népet. A maga módján a népre hivatkozik Dragnea is, ám említettekhez képest viszonylag civilizáltan állítja, „roppant érzékeny” kérdésről van szó, pártja akkor fogja az anyanyelvhasználati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja. Nyilvánvalóan, magyar szempontból – és egyáltalán kisebbségi: tehát szász, sváb szempontból is, hogy csak azokat a nemzeti közösségeket említsük, amelyeknek befolyásos képviselője van a bukaresti hatalomban – ezt így nem lehet elfogadni. Hiszen mikor is értené meg, illetve fogadná el a nacionalista uszítóktól, hivatásos vészharangkongatóktól állandóan hergelt román társadalom azt, hogy a magyar jogkövetelés lényege, hogy a remélt és kért kisebbségi jogok senkitől sem vennének el semmit, hanem méltányosan, a gyulafehérvári ígéretekben foglaltak szellemében rendeznének egy évszázados problémát. Civilizációra, toleranciára és kultúrára vallana, ha a romániai törvényhozók belátnák, az anyanyelvhasználat nem kiváltság, hanem természetesség és értékrend. Ám ez távoli, hiszen a primitív módon felhergelt, a magyarellenesség levegőjét szívó egyszerű román atyafi, mivel életkörülményei továbbra is méltánytalanul rosszak, jó ideig hajlamos lesz úgy vélekedni, nem időszerű még e kérdés. Valójában össztársadalmi szinten kellene megszabadulnunk a kártékony Pató Páloktól. Hiszen senki sem ér rá: mi végképp nem, de román nemzetiségű felebarátainknak sem mindegy, meddig tart még e kusza, haszonlesésre, ostobaságra és szekus beidegződésekre alapozó nemzetféltés. Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 22.Kelemen Hunor: sürgősségi kormányrendelettel kell újraalapítani a katolikus gimnáziumotSürgősségi kormányrendelettel kellene újralapítani a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot Kelemen Hunor szerint. Az RMDSZ elnöke többek között erről beszélt a Maszolnak adott interjúban, amelyben a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatot bővítő módosításai elfogadásának esélyeiről, a centenáriumról tett kijelentéseinek visszhangjáról és a román-magyar párbeszéd lehetőségeiről is kérdeztük. - A bukaresti parlament szerdán nyilatkozatban ítélte el az ukrán oktatási törvényt. Az egyöntetűen megszavazott állásfoglalásban felszólítják Kijevet, hogy az oktatási törvényt igazítsa a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének előírásaihoz. De hát amint az RMDSZ árnyékjelentéseiből kiderül, Románia sem tartja be maradéktalanul ezeket az egyezményeket. Nincs itt ellentmondás? - A chartával kapcsolatosan érdemes néhány dolgot egészen pontosan látni, mert másképpen nem lehet megérteni a történetet. Ez egy menü jellegű dokumentum, és a tagállamoknak a ratifikáláskor válogathatnak, hogy mi vállalnak el. Mindenik esetnél van három alpont, fokozat, és ha a tagállam a gyengébb fokozatot választja, akkor az egy teljesen más kötelezettséget jelent a részéről, mint azok esetében, akik az erősebb fokozatú megoldást fogadják el. Romániában egy olyan pillanatban sikerült ratifikálni a chartát, amikor a politikai osztály nagy többsége elfogadta az erősebb változatokat, és a menüből nagyon sokat választott. Ukrajna ehhez képest egy gyengébb fokozatot ratifikált, és csak ezt lehet számon kérni rajta. Persze, amit Ukrajna ratifikált, az még mindig megakadályozná egy ilyen, nyelvi jogokat korlátozó oktatási törvénynek az elfogadását, ha betartaná az egyezményt. De fontos ez, mert amikor én Románián számon kérem a nyelvi chartának az alkalmazását, akkor egészen mást kérek számon, mint Ukrajna esetében. A parlamentben szerdán elfogadott dokumentumot több szempontból is fontosnak tartom. Az egyik szempont nyilván az, hogy megszületett, és fontos, hogy Románia is részt vegyen ebben az állásfoglalási hullámban, ami térségben elindult, mert jelentős román kisebbség él ott. Ugyanakkor egy jó alkalom arra, hogy Románia szembesüljön a saját kettős beszédével. Ezt mi a parlamentben is a szerdai hozzászólásunkban világossá tettük: gyakorlatilag ők most azzal találkoztak a saját nemzettársaik, az Ukrajnában, Bukovinában élő románok esetében, mint amit mi sokszor számon kérünk rajtuk a nyelvi jogokat illetően. Akkor hiteles egy állam ilyen szempontból is, ha nem használ kettős mércét, amikor a saját területén élő, és amikor a más ország területén élő kisebbségekről van szó. És talán ez egy jó alkalom arra, hogy a román politikusoknak egy része ezen elgondolkodjon. Nem hiszem azt, hogy most ettől hirtelen mindenki megvilágosodik és abbahagyja a kettős beszédet, de biztos lesznek olyanok, akik elgondolkodnak. . Lát esélyt erre az önvizsgálatra a román politikai osztály részéről? - Nem azt mondom, hogy látok esélyt, de ez egy jó alkalom, hogy legalább azok, akik nem elvakultan magyarellenesek és nem zsigeri gyűlölet mozgatja őket a kisebbségek ellen, elgondolkozzanak azon, hogy íme: van egy olyan helyzet, amikor nekik is a román kisebbségekkel kapcsolatosan erősebb álláspontot kell képviselni. Persze, jó lenne, ha Románia erőteljesebb nemzetpolitikát érvényesítene akár az ukrajnai, akár a szerbiai, Timok-völgyi román közösség felé. A Timoc-völgyi románokkal beszéltem, jártam a közösségükben, és az ukrajnai románok képviselőivel is talákoztam évekkel ezelőtt. Elmondták: gyakran úgy érzik, hogy őket a román állam leírta, a román politika nem foglalkozik velük. Néha küldenek egy-egy tankönyvcsomagot, bizonyos értelemben ilyen szempontból apróságnak tekinthető nyelvkönyveket, és ezzel ők letudják a problémát. Ezt ezek a román közösségek nem tartják kielégítőnek. Az ukrajnai fejlemények miatt elképzelhető, hogy ezt a román álláspontot fölülvizsgálják. Az is fontos, hogy Németh Zsolt kezdeményezésére a román delegáció vezetője is elfogadta, hogy az Európai Tanács közgyűlésén együtt lépjenek föl az októberi ülésszakon, és együtt fogalmazzanak meg álláspontot, együtt kérjenek vitát az ukrajnai oktatási törvényről. Szóval, ha nehezen is, de van egy olyan téma, és pontosan a kisebbségvédelem, ahol a román és a magyar kormány, vagy a román és a magyar politika, parlament, közgyűlési képviselők együtt tudnak föllépni. Ez fontos, mert ebben a pillanatban a román-magyar viszony azért sok sebből vérzik, és ha kisebbségpolitikában együtt lépnek föl, akkor minden bizonyára a bizalmatlanságokból is le lehet valamennyit dolgozni. - Az ukrán oktatási törvény már foglalkoztatta a romániai döntéshozókat, amikor Liviu Dragnea PSD-elnök kijelentette, hogy túl korainak tartja az anyanyelv-használati küszöb csökkentését a közigazgatásban. Az RMDSZ törvényhozási prioritásainak listáján az elsők közt szerepelt ez a jogszabály-módosítás. Ezek szerint kénytelen lesz a szövetség lemondani róla? - Nem mondunk le róla, ez egy rosszul feltett kérdés. Ha valaki azt hiszi, hogy ha egy román politikus nyilatkozik valamit, akkor lemondunk a törvénykezdeményezéseinkről, törekvéseinkről, akkor szerintem leegyszerűsíti, lebutítja, és teljes mértékben kontextustól függetlené próbálja tenni ezt a kérdést. A kontextushoz tartozik, hogy miért nyilatkozta ezt Liviu Dragnea, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, hogy mi volt júliusban. Az is benne van a képben, hogy miért lett ez hirtelen aktuális, ki pörgette föl teljesen értelmetlen, manipulatív szándékkal ezt témát a múlt héten. A Nemzeti Liberális Párt, mert a közigazgatási bizottságban erről a törvénytervezetről nem is beszélt senki, de bejelentette az egyik képviselőjük, a frakcióvezető, hogy éhségsztrájkba kezd. Ezen most már az egész ország röhög, mert az éhségsztrájk az ebédtől az uzsonnáig tartott, de akkor mindenki rászállt a témára, mintha már a PSD engedményt tett volna az RMDSZ-nek. Ezt azért tette a PNL, hogy a PSD-t tudják reakcióra késztetni, holott még el sem kezdődött a vita a közigazgatási bizottságban. Az igaz, hogy a munkaügyi bizottságban elfogadták a javaslatunkat, és azt mondják, hogy a testület elfogadta az anyanyelv-használati küszöb lecsökkentését 10 százalékra. Holott júniusban megbeszéltük, hogy 15 százalékos lesz a kompromisszum, június óta pedig nem volt semmiféle tárgyalás erről a kormánypártokkal. Tárgyalás azonban lesz, mert a közigazgatási bizottság ülése előtt le kell ülnünk és meg kell néznünk, hogy erről mit gondol a PSD. Másrészt pedig azt is látni kell, hogy a parlamentben a kormánypártokon kívül más partner ebben a pillanatban nincs, akivel a törvénytervezeteinkről egyáltalán beszélni lehet. Ha tehát a parlamentben mi a 30 szavazatunk mellé még akarunk negyven akárhány százalékos támogatottságot, valakivel fog kelleni beszélni. Én mindig azt kérdezem azoktól, aki pontosan ismerik, látják, hogy mi van a parlamentben: mit javasolnak nekünk, kivel tárgyaljunk? Ha van egy jó javaslat, én szívesen elfogadom. Ha engem meg tud győzni valaki, hogy Traian Băsescuval vagy Ludovic Orbannal tárgyaljunk azok után, amit mondtak az RMDSZ-ről, én nagyon szívesen tárgyalok velük. Nincsen semmiféle problémám azzal, hogy a román politikában azzal tárgyaljunk, aki a parlamentbe bejutott és megbízatást kapott. Tehát nem volt tárgyalás a törvénytervezetről a kormánypártokkal, és nem mondtunk le róla. Nem tudom, hogy a PSD-ALDE-nak mi lesz az álláspontja, amikor leülünk erről tárgyalni, és nem gondolom, hogy ma ebben a kérdésben ki lehet mondani a végszót. Egy valamit viszont gondolok erről: most a képviselőháznak első házként el kellene fogadnia egy olyan kompromisszumos megoldást, amelyet mi is jónak tartunk, a román többség is elfogad a parlamentben. És ezt a román társadalom előtt is úgy lehet felmutatni, hogy nem veszítenek, a félelmeiket nem támasztja alá. És abban bárkinek igaza van, mindegy, hogy Klaus Johannis vagy Liviu Dragnea mondja: meg kell próbálni meggyőzni a román társadalomnak a jelentős részét, hogy az elvárásaink iránt nyitott legyen, ne legyen elzárkózó. Ha az ősz folyamán sikerül a képviselőházban egy kompromisszumos jó megoldást elfogadni, akkor még mindig át fog menni a törvény a döntő házhoz, a szenátushoz. Nem vagyok biztos abban, hogy a mostani hangulatban, 2018-ban ezt át lehet vinni. De nincsen baj, mert egyrészt ott nincs hallgatólagos elfogadási határidő, nem szorít a cipő. Másrészt a román politikának 2018-ban kellene egy gesztust tennie, és azt mondania, hogy a nyelvhasználati jogokat bővítem. Ebből nem veszít semmit Románia, erősebb lesz a román társadalom, nő a kohézió, a bizalom, és éppen a századik évfordulón. Ha román politikus lennék, így gondolkodnék, és így érvelnék a román társadalom felé. Ezt javasoltam nekik is: ez lenne a centenárium esztendejében az a gesztus, amit szerintem minden további nélkül a román politika megtehetne. Hogy hogyan fognak dönteni, nem tudom, de engem rettenetesen dühít az, és nem csak engem, hogy bármi történjen ebben az országban, bárki van kormányon, az ellenzék a magyar kártyával veri a kormányoldalnak a fejét. Amikor a PSD volt ellenzékben, akkor a Demokrata Pártnak verték a fejét a MOGYE-vel, most a PSD van kormányon, a liberálisok ellenzékben, és most ők azok, akik a magyar nyelvhasználati jogokkal verik a PSD fejét. Tehát, a legnagyobb probléma az, hogy gyakorlatilag a magyar kártyát, a magyarellenességet, a szélsőséges nacionalizmust és a nem jó értelemben vett patriotizmust használják a belpolitikai harcokban. Nem arról beszélnek, hogy mi legyen az infrastruktúrával, mi legyen a gazdasággal, mi legyen a szociális ellátórendszerrel, mi legyen a egészségüggyel. Erről nekik nincsenek elképzeléseik, egyetlen gondolatuk van, hogy a mikrofontól elüvöltsék, hogy most a PSD-ALDE a hazaáruló, s eladta Erdélyt. - A katolikus gimnázium diákjainak helyzetét ideiglenesen sikerült kormányzati beavatkozással megoldani. Miért nem lehetett ezt a lépést korábban, már a nyár folyamán megtenni? - Én nem tartom pozitívnak azt, ami történt. Olyan félelme ugyanis senkinek nem volt, hogy nem fognak valahova iskolába járni a gyerekek a tanévkezdéskor. Azért tartom ezt ideiglenes állapotnak, mert senki nem szűntette meg törvényesen az iskolát, erről bírósági ítélet nem született. A legnagyobb probléma, hogy mégis elfogadta a tanfelügyelőség, tanügyminisztérium, hogy ennek az iskolának nincs jogi személyisége. - Korábban azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ mielőbb kezdeményezni fogja a katolikus gimnázium újraalapítását. Megvárják, hogy előbb lezáruljanak az iskola jelenlegi peres ügyei? - A jogászok véleménye megoszlik ebben a kérdésben. Van, aki azt mondja, hogy meg kell várni a végleges bírósági döntést, én meg azt mondom, hogy nem kell megvárni, illetve azokkal a jogászokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy nem kell megvárni. Emellett szól több érv. Az egyik az, hogy ezt az iskolát nem szűntette meg még senki jogilag, a másik érv az, hogy ebben a pillanatban ennek az iskolának nincs jogi személyisége. Ilyen körülmények között minden további nélkül el lehet indítani egy iskolaalapítást, más névvel, természetesen, a következő tanévtől. Azt készséggel elismerem, hogy a 2017-2018-as tanévet nem lehet ilyen értelemben újraírni, de a 2018-2019-es tanévtől működhet jogi személyiséggel más néven, a katolikus gimnázium. A dilemma csak az, hogy ezt hogyan érjük el. Én a durvább, a fapadosabb megoldást javasoltam és javaslom a kormánynak, nem a mostani, egyszerűbbnek tűnő megoldást. Az egyszerűnek tűnő megoldás az, amit a törvény lehetővé tesz, és egyszer már belebukott ez az egész történet: önkormányzati határozat, utána tanfelügyelőségi engedély, akkreditálás, és február 25-ig, amíg az iskolahálózatot be kell jelenteni, ezt az egész procedúrát végig lehetne járni. Ez lenne a jelenlegi törvény szerinti logikus, értelmes, decentralizáció jegyében a követhető út. A marosvásárhelyi önkormányzatban ma a többséget tudjuk biztosítani az iskola létrehozásáról szóló határozat elfogadásához, ezt a nyáron elfogadott 3-4 határozattal bizonyítottuk. Jogilag is meg tudjuk pontosan indokolni, föl tudjuk építeni, hogy hogyan kell kinéznie egy ilyen önkormányzati határozatunk. A tapasztalatunk azonban az, hogy mivel ezeket a határozatokat meg lehet támadni, meg is fogják támadni a közigazgatási bíróságon, mert mindig akad olyan Dan Tănasă típusú „őrűlt”, aki ezt megtegye. Ha pedig megtámadják, akkor a bíróság felfüggeszti, és kicsúszunk a határidőkből. Ezért azt mondtam, hogy egy durvább megoldást kellene átgondolni jogi szempontból, mert politikailag én meg tudom érvelni. Ez egy sürgősségi kormányrendelet lenne, amit nem lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon. Ehhez nyilván a tanügyi törvényt is kell módosítani: lehetővé kell tenni, hogy rendkívüli esetben a kormány hozzon létre tanintézményt. Volt már erre precedens: a Spiru Haret egyetem helyzetének rendezését is sürgősségi rendelettel oldotta meg a kormány. Tudom, hogy nem ez a legelegánsabb megoldás, de a közigazgatási bíróságon mindent megtámadnak, és nagyon sokszor veszítünk. Ha pedig nyerünk, akkor már késő, mert kiléptünk a határidőkből. Ezért szerintem ebben a helyzetben, tapasztalataink birtokában, politikailag teljességgel indokolt eszköz a sürgősségi rendelet. A közösség, az egyház a kormánytól várja a megoldást ebben az ügyben. Amúgy erre sok idő nincsen. Az iskolahálózatot a következő tanévre február 25-ig el kell fogadni, és addig jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt kell létrehozni. Ha azt várjuk, hogy a jelenlegi peres ügyek lezáruljanak, és csak utána fogunk neki az iskolaalapításnak, az igazságszolgáltatás ütemét ismerve attól tartok, hogy ez akár 2019-ig is elhúzódhat. Másrészt a mostani helyzetet csak ideiglenes, és nagyon gyenge megoldásnak tartom. Ebben az értelemben teljesen jogos a katolikus Státusnak az a döntése, hogy felbontja a szerződést az önkormányzattal az Unirea Főgimnázium befogadásáról. - A katolikus gimnázium helyzetét összekapcsolva azzal, hogy a munkaügyi szakbizottság kedvezően véleményezte a közigazgatási törvény módosítását, elindultak sajtóspekulációk arról, hogy kormányra készül az RMDSZ. Ezt hogy kommentálja? - Épületes marhaság ez a spekuláció. Elnézést, ha valakit ezzel a reakciómmal valakit megbántottam, de szó nincs ilyesmiről. - Egy sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy nem csak az ellenzék, hanem a „mély állam” is érdekelt az RMDSZ elszigetelésében. Nem képzelhető el, hogy a deep state-nek köze van a magyar közösség megbélyegzésére tett kísérletnek, az óriási sajtóvisszhangú „kauflandos videónak”? - Ez a videó egy buta, primitív provokáció volt. Én azért ennél többre tartom képesnek a deep state-et és azokat az intézményeket, amelyek ilyesmire tehetnek kísérletet. - Valós román-magyar párbeszéddel bizonyára elejét lehetne venni ezeknek a provokációknak. De a jelek szerint ez a dialógus még a román értelmiségi elittel is nehézségekbe ütközik. Gondolok itt a BBTE rektorának az állásfoglalásaira, illetve az Andrei Pleșuval lefolytatott vitájára a centenáriumról elhangzott kijelentéseiről. Mi az ön szempontjából a tanulsága a román filozófussal folytatott vitának? - Sok bírálat ért a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseim miatt, egyikre sem válaszoltam, csak Andrei Pleșura reagáltam. Nagyon kevés embert figyelt fel arra, ami a mondandóm egyik lényege az interjúban, illetve az interjú megjelenése után a Pleșuval folytatott vitában mondtam. Talán Marius Diaconescu volt az egyetlen, aki azt mondta: „Oké, megöltük, felnégyeltük, kiutasítottuk az országból, elvettük az állampolgárságát, kinyírtuk Kelemen Hunort. De még van valami, amiről még nem beszéltünk, és ami fölött szándékosan vagy véletlenül átsiklottunk. Kelemen egy adott pillanatban azt mondja, hogy párbeszédre van szükség a román és a magyar társadalom között. 2018 után 2019 jön, a centenárium éve után ugyanis nem ér véget a világ: van-e közös jövő? Kelemen párbeszédre hívja a román társadalmat, és mi nem válaszolunk erre. Készek vagyunk mi párbeszédet folytatni a magyarokkal? Van, aki a román társadalom részéről párbeszédet folytasson? Miért nem fogjuk szaván, lássuk, a magyarok készen állnak-e párbeszédre, vagy ezt Kelemen csak úgy bedobta a köztudatba?” Azt gondolom, hogy túl a nacionalista hisztérián, és túl azon, hogy durva karaktergyilkossággal végigsepertek rajtam és az RMDSZ-en 5-6 héten keresztül, ezt a részét a mondandómnak nem akarták érteni vagy nem vették figyelembe. Ha van néhány ember, aki odafigyel erre, akkor azt hiszem, hogy van egy jó alkalom a párbeszédre. Ugyanis én arra is fel akartam hívni a figyelmet, hogy nincs érdemi dialógus a többség és kisebbség között. Andrei Pleșu érezte ezt, csak kicsit másként közelített hozzá. Az nem igaz, hogy nem kezdeményeztünk párbeszédet: csak mi kezdeményeztünk. Az autonómiatervezettel például elértük az ingerküszöböt: román egyetemek például bekapcsolódtak az erről szóló vitába, utána azonban ez leült. Később még egy-két témával elértük az ingerküszöböt, de az nem korrekt, hogy mi csak ilyen dolgokkal érjük el az ingerküszöböt, utána egy pár napig akarnak beszélni, utána meg elsikkad a téma, és kapjuk a pofokat. Azt hiszem, ez egy olyan időszak, amikor lehet, hogy provokatív módon, de talán el lehet jutni oda, hogy leüljünk, s elmondjuk egymásnak, hogy mi fáj, beszéljünk a kölcsönös félelmekről. Nem azt mondom, hogy ez holnap, holnapután meg fog történni, de szándékomban áll továbbra is arra biztatni őket, hogy ezt ne spóroljuk meg, ne kíméljük egymást ettől a dialógustól. Cseke Péter Tamás / maszol.ro 2017. szeptember 28.AZ RMDSZ 4 SZÁZALÉKON – NÖVEKEDETT A SZOCIÁLDEMOKRATÁK TÁMOGATOTTSÁGATovább növekedett a kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága, amely immár nem szorulna koalíciós partnerre, ha most rendeznének választásokat – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet szerdán ismertetett az ellenzéki Hotnews.ro hírportál. A PSD a tavaly decemberi parlamenti választásokon a voksok csaknem 46 százalékát szerezte meg, és a 6 százalékig jutó, szabadelvű ALDE-vel alakított kormányt. A Sociopol közvélemény-kutató intézet augusztus 28. és szeptember 14. között végzett telefonos felmérése szerint a szociáldemokraták most a szavazatok 51 százalékát kapnák, miközben koalíciós partnerük is megőrizte 6 százalékos támogatottságát. Az ellenzéki oldalon az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) is visszakapaszkodott a tavalyi 20 százalékos mélypontról 27 százalékra, a frissen alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) decemberi 9 százalékos támogatottsága viszont 7 százalékra apadt. A Sociopol jelenleg az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, 3 százalékon méri a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek decemberben sikerült törvényhozási képviselethez jutnia. A 6,5 százalékos parlamenti súllyal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos támogatottságát a Sociopol most 4 százalékra taksálja. A közéleti szereplők népszerűségi listáját 60 százalékkal Raed Arafat belügyi államtitkár, a SMURD rohammentő-szolgálat alapítója vezeti, őt Klaus Johannis jobboldali államfő követi 30 százalékkal. A baloldal legnépszerűbb politikusa továbbra is Gabriela Firea, Bukarest szociáldemokrata főpolgármestere 29 százalékkal, míg Liviu Dragnea PSD-elnök 23, Mihai Tudose szociáldemokrata kormányfő pedig 22 százalékos bizalmi indexszel rendelkezik. A jobboldali pártok vezetői válságára utal, hogy Ludovic Orban PNL-elnök 9 százalékos népszerűségi indexe pártja támogatottságának alig egyharmada, Traian Băsescu volt államfőben pedig a megkérdezettek alig 8 százaléka bízik. Az USR egyetlen személyisége sem szerepel a listán. Komoly bizalmi tőkének számít viszont, hogy a tavalyi szakértői kormányt vezető, ugyancsak jobboldalinak tartott, de párton kívüli Dacian Cioloșban a megkérdezettek 14 százaléka bízik. A több mint ezer válaszadó bevonásával készült felmérés hibahatára 3,2 százalékos. A Hotnews.ro megjegyzi, hogy tulajdonosi háttere révén a Sociopol a PSD „házi” közvélemény-kutató intézetének számít. Romániában nincsenek küszöbön rendes választások, de a politikai életben már most érzékelhető a helyezkedés a 2019-es elnökválasztásra, amelyen kiélezett küzdelem várható az újrázni készülő Klaus Johannis államfő és a PSD majdani, egyelőre nem ismert jelöltje között. Székely Hírmondó; Erdély.ma 2017. október 4.LUDOVIC ORBAN PNL-ELNÖK LÁTOGATÁSÁRÓL AZ EURÓPAI NÉPPÁRT EP-FRAKCIÓJÁNAK ÜLÉSÉNAz Európai Parlament a heti strasbourgi munkahetén, kedd este Ludovic Orbant, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét látta vendégül az Európai Néppárt politikai csoportja. A képviselőcsoport ülésén lezajlott eszmecserét Manfred Weber frakcióelnök nyitotta meg, testvéri módon üdvözölve az európai pártcsalád legnagyobb román tagszervezetét. Előterjesztésében a nemrégen megválasztott liberális elnök előbb az 1875-ben megalakult, nagy múltú pártját mutatta be, majd a romániai belpolitikai helyzetet ismertette. Kiemelte, hogy országa elkötelezett híve az európai integrációnak, pártja pedig az 1918-as „nagy egyesülés” egyik megvalósítója. Egyebek mellett síkra szállt Románia schengeni övezeti tagságáért, melynek legfőbb feltételei adva vannak. Előterjesztését követően a képviselők kérdéseire válaszolt. Tőkés László hozzászólásában örömmel üdvözölte a körükben megjelent pártelnököt. Elmondta, hogy a 2014-es elnökválasztáson az erdélyi magyarok elsöprő többsége a PNL jelöltjére, Klaus Iohannisra szavazott. Akkor még egyazon „platformon” voltak a liberális párttal – mondotta. Visszautalva az általa emlegetett „nagy egyesülésre”, a trianoni békeszerződést is megemlítette, melynek értelmében a békecsinálók Romániának ítélték Erdélyt. Megérett az idő, hogy végre sor kerüljön a román–magyar megbékélésre. Hogyan látja ennek lehetőségét és esélyét, és mit tud tenni ennek érdekében a PNL? – tette fel a kérdést, rákérdezve egyben arra is, hogy egyik szeptemberi nyilatkozatában a kisebbségi magyar nyelvhasználatot miért nevezte „privilégiumnak”. Az Európai Unió miként lehetne a megbékélés elősegítője? – zárta hozzászólását. A teljes válaszadást megkerülő feleletében Ludovic Orban kétségbe vonta, hogy szükség volna román–magyar megbékélésre, mivel – vélekedése szerint – a románok és a magyarok között nincsenek jelentős feszültségek, másfelől pedig Románia példás módon biztosítja a kisebbségi jogokat. Ezzel együtt felidézte minisztersége idejét (2007–2008), valamint az RMDSZ hosszan tartó kormányzati szerepvállalását, mely időszakokban a magyar szervezet követeléseinek többsége – állítása szerint – teljesült. Legvégül, az elhangzottak kiegészítéseképpen Winkler Gyula EP-képviselő is kifejtette véleményét. Elismerve ugyan, hogy az eltelt 27 évben az RMDSZ sok eredményt ért el, mindazáltal ő is szükségesnek ítélte a megbékélést. Ehhez pedig román–magyar intézményes párbeszédre volna szükség – mondotta. Erre nézve a román politikus csak annyit jegyzett meg, hogy a parlamentben van a helye a dialógusnak. Magyar képviselőink és néhány román társuk utóbb a parlament folyosóján folytatták a vendéggel való kötetlen eszmecseréjüket. Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája; Erdély.ma 2017. október 6.Az EU segítse elő a többség és kisebbség közti párbeszédetAz EU-nak hozzá kell járulnia a többség és kisebbség közötti párbeszéd beindításához – ezt mondta csütörtökön Sógor Csaba az Európai Parlamentben. Az RMDSZ-es politikus szerint bár nagyon helyesen az EU mindig elítéli a területén kívüli jogsértéseket, a saját területén belüli emberi jogi és kisebbségvédelmi problémákról is tudomást kellene vennie. Az október 2-5. közti strasbourgi plenáris munkahéten több ízben kerültek napirendre a többség és kisebbség viszonyrendszerét érintő kérdések az Európai Parlamentben. A témát illetően a katalán népszavazás körül kialakult helyzet hozta felszínre a legtöbb megoldatlan kérdést. Szintén ezen a munkahéten az Európai Néppárt vendégül látta Ludovic Orbant, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét a Parlamentben, aki arról beszélt, hogy Románia példaértékűen biztosítja az országban a kisebbségi jogokat, továbbá nincsenek problémák Romániában a többség és kisebbség vonatkozásában. Mindezek mellett október 5-én, csütörtökön az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő unión kívüli ügyekről is vitáztak a képviselők. Ennek részeként szó volt a Krím félsziget helyzetéről, a krími tatár vezetőkkel és újságírókkal szembeni közelmúltbeli bírósági ítéletekről, amelyek egyértelműen azt igazolják, hogy az igazságszolgáltatási rendszer kezd politikai eszközzé válni a Krím félszigeten azokkal szemben, akik ellenzik az orosz megszállást. Sógor Csaba a börtönbüntetésre ítélt krími tatár vezetők helyzete kapcsán olyan alapvető problémákra mutatott rá, amelyek nem csupán az unión kívül, de annak határain belül is léteznek. „Ami a Krímben történik ezekben a hónapokban és években, az jól példázza, hogy milyen retorziókra számíthat egy nemzeti kisebbség, ha a politikai hatalom birtokosa ellenségesnek minősíti. Szerencsére ma már a Krímben alkalmazott módszerek elképzelhetetlenek lennének az Európai Unióban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti kisebbségek maradéktalanul elégedettek a helyzetükkel az EU-ban” – mondta. Az RMDSZ-es politikus arra hívta fel a plénum figyelmét, hogy egyre inkább egyértelmű a nemzeti vagy nyelvi kisebbségeknek az az igénye, hogy speciális helyzetükkel az uniós intézményeknek foglalkozniuk kellene. Az erdélyi képviselő szerint a katalán eset megmutatta: nem elég csak akkor párbeszédre hívni az érintett feleket, amikor már elmérgesedett a többség és kisebbség viszonya. „Hasznosabb lenne, ha a párbeszéd még azelőtt létrejönne, hogy az álláspontok megmerevednek, és így a problémák szőnyeg alá söprése az egész EU-ra kiható következményekkel járna” – nyomatékosított a képviselő, aki szerint éppen ezért veszélyesek a román politikai vezetők azon állításai, amelyek feszültségektől mentes román–magyar viszonyrendszer képét festik le Brüsszelben. (Közlemény) Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 16.Orbán és OrbanMindenki tudja a Székelyföldön, hogy ezt a családnevet kétféleképpen írják. Ékezettel. És ékezet nélkül. Ha ékezet van az „a” betűn, akkor az „á”, s óhatatlanul felvillan bennünk a Legnagyobb Székely alakja, meg az Orbán Viktoré. Korábban, ha azt mondtuk, hogy Orbán, akkor egyértelmű volt, hogy Lengyelfalva nagy szülöttére gondolunk. Manapság azonban inkább az Orbán Viktor neve ugrik be, a magyar miniszterelnöké. Van azonban nekünk itt, ehelyt, saját fejlesztésű Orbanunk is, amely a magyar–román szimbiózis sajátos terméke. Mindjárt kettő. Ha létezik igazi megélhetési politikus, akkor Leonard és Ludovic Orban minden bizonnyal az. Egyébként Lajcsi és Lénárd. Unitárius atyafiak, székelyderzsi pedigrével. Ha nem csal az emlékezetem, akkor a megboldogult C. V. Tudorról is az a hír járta, hogy egy darab székely nagymamával rendelkezett, s mégis főállásban bárd és magyarfaló pártvezér volt. Hogy miért? Olyan volt a konjunktúra, s ahhoz, hogy hiteles legyen valaki a brancsban, ahová tartozónak véli magát, csahosabbnak kell lennie falkatársainál. És még lehetne sorolni, hogy ki, mikor és hol vált árulójává annak a közösségnek, „amelyből vétetett”, s amelyért tulajdonképpen véreznie kellett volna. Az egyik Orban pártvezérként, a másik eurokrataként működik. Furcsa érzés nyomaszt – nyakamba zúdul a viszolygás hidege – , amikor megnyilvánulásaikat látom. Képes ez a Lajcsi vérgőzös nótákat fújni, ha olyan társaságba keveredik. És az is megfordulhat a fejében, hogy keresi majd a kontaktust Hargita alatti véreivel, s akkor a Székely himnuszt veszi elő az emlékezetéből… Érdekes tégellyé lett a proletárdiktatúra és az azt követő vadkeleti kapitalista korszakban Brassó, amely akkor volt igazi, amikor nagyjából egyforma arányban lakták szászok, magyarok és románok. Ez a Lénárd, az idősebb pedig egészen furcsa kijelentéseket tett európai főtárgyalóként és uniós biztosként anno, de később is. Nagyon aláveti magát annak az EU-eszmének, amely inkább aláaknázza manapság az államszövetséget, amelyben élünk. Legalább olyan komplex Lénárd helyzete, mint Johannisé, akinek szászként igaz románként kell viselkednie, holott ezt sokkal elegánsabban is meg lehetne élni. Talán, ha több magyar gerinc szorulna belénk, mihelyt genetikailag is érintkezünk „azokkal”, akkor sokkal jobb lenne a helyzetünk. Végtére a magyar az a nép, amely leginkább hozzájárult ahhoz, hogy nép és modern nemzet váljon a románból. Hogy megmaradjon. Az 1918-as nemzetkiteljesítési tárgyalások és nyugati békediktátum évfordulója közeledtén, a nagy ünneplési lázban jó lenne ilyen apróságokra is odafigyelni, hogy az a fránya ékezet visszakerülhessen az „a”-ra. Hogy ismét „á” legyen. Mert ékezettel vagy anélkül, nekünk itt van a hazánk. S nekik is. Máray is ezt fájlalta, „… csákány koppan, s nevedről lehull az ékezet”, csakhogy ő Amerikába került, amely tudvalevőleg sokkal nagyobb tégelyként működik. És még neki sem lett hazájává, hisz azt kérte, hamvait inkább az óceán ölelje magához. Simó Márton / Hargita Népe (Csíkszereda) 2017. november 18.Benyújtották a bizalmatlansági indítványtBizalmatlansági indítványt terjesztett be az ellenzék tegnap a kormánykoalíció ellen, válaszul arra, hogy a kabinet elfogadta az adótörvény átfogó módosítását. A miniszterelnök szerint az indítvány vitája jó alkalom lesz arra, hogy bemutassák a kormány megvalósításait. A kormány egyebek mellett az alkalmazottakra hárította a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettségét, így ahhoz, hogy nettó bérük ne csökkenjen, a munkáltatóknak emelniük kell mintegy 20 százalékkal a dolgozók bruttó bérét, ami a versenyszférában nem biztos, hogy megtörténik. Az ellenzék fő erejét képviselő Nemzeti Liberális Párt (NLP) másik két kisebb ellenzéki párttal, a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (MRSZ) és a Népi Mozgalom Párttal (NMP) együtt terjesztette be az indítványt. Raluca Turcan, az NLP képviselőházi frakcióvezetője tegnap kijelentette: a kormány hazudott a választóknak, nem nőttek a bérek, a vállalkozásokra pedig nagyobb adóterhet róttak. Mint mondta, azért kell leváltani a kormányt, hogy elkerüljék a későbbi drasztikus gazdasági és szociális intézkedéseket. „1989 óta még nem haragított magára a kormány ennyiféle román állampolgárt: hivatalnokokat, állami alkalmazottakat, a versenyszféra alkalmazottjait, nyugdíjasokat, üzletembereket, civil szervezeteket, a civil társadalmat. Volt egy szappanbuborék, amely szétfoszlott, és Románia összes állampolgára az áldozatává vált. A kormányprogram bérnövekedéseket ígért, de sajnos bércsökkenésekhez vezetett, legjobb esetben is nagyon kis mértékű növekedésekhez. A nyugdíjasokat becsapták a nyugdíjtörvény halogatásával. A vállalkozói szférának ígért támogatás átváltozott pluszteherré minden becsületes üzletember számára. A közigazgatási struktúráknak súlyos érvágást jelent a kormány által bevezetett teher, de főleg az, hogy nincs pénz befektetésekre” – mondta Raluca Turcan. A liberálisok képviselőházi frakcióvezetője hozzátette: indítványuk egy inkompetens kormány ellen irányul, a román állampolgárok összes kategóriájának érdekeit képviseli. Az indítványt 148 törvényhozó írta alá, akiknek zöme az ellenzék padsoraiban foglal helyet. Legkevesebb 233 szavazatra lenne szükség a kabinet megbuktatásához. A kormányoldalról egyelőre senki nem jelezte, hogy támogatná az indítványt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök két nappal ezelőtt elmondta: a szövetség és az NLP viszonya feszült amiatt, hogy Ludovic Orban pártelnök az elmúlt időszakban több nacionalista, magyarellenes kijelentést tett. Cristian Seidler, az MRSZ képviselőházi frakcióvezetője azt nyilatkozta tegnap, hogy semmi okát nem látják annak, amiért az RMDSZ-nek támogatnia kellene ezt a kormányt. „Azokban a megyékben, ahol zömmel az RMDSZ-re szavaztak, semmit nem költöttek sem az infrastruktúrára, sem az oktatásra, az átlagfizetés pedig a legalacsonyabbak között van az országban. Semmi okát nem látjuk, amiért az RMDSZ-nek támogatnia kellene ezt a kormányt, leszámítva esetleg az igazságszolgáltatás terén fennállható cinkosságot” – mondta Seidler. Legutóbb júniusban szavazott a parlament bizalmatlansági indítványról, akkor saját pártja, az SZDP buktatta meg Sorin Grindeanu miniszterelnököt. Mihai Tudose miniszterelnök tegnap azt nyilatkozta a párt végrehajtó bizottságának herkulesfürdői tanácskozása után: a bizalmatlansági indítvány vitája jó alkalom lesz arra, hogy bemutassák a kormány megvalósításait. Romániában az idei első kilenc hónapban 7 százalékkal nőtt a gazdaság, a harmadik negyedévben pedig 8,8 százalékkal a tavalyi azonos időszakhoz képest. Mivel a növekedés fő hajtóereje a fogyasztás, Klaus Iohannis államelnök és elemzők többször aggodalmuknak adtak hangot, hogy hosszú távon nem tartható fenn, és figyelmeztettek, felborulhat a makrogazdasági egyensúly. Az elnök tegnap is bírálta a kormányt, hogy elhanyagolja a közberuházásokat, ugyanis a béremelések és adócsökkentések következtében csak a beruházási költségek lefaragásával tudja tartani a GDP-arányos 3 százalékos államháztartási hiányt. Erdély.ma 2017. november 24.Amilyen a kormány, olyan az ellenzékNem történt semmiféle csoda, elbukott tegnap a parlamentben a Tudose-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, a kabarénak is szánalmas mutatvány végére pedig kiderült: a hatalmon levő szociáldemokrata-liberális csapat hozzá nem értéséhez talán csak a pulpitusnál vajjal-tejjel-tojással felálló ellenzék dilettantizmusa hasonlítható. A liberálisok kezdeményezése ugyanis eleve kudarcra ítéltetettként indult, ha számolni még nem felejtettek el, maguk is tudhatták, nincs meg a szükséges többségük a kormánybuktatáshoz. És ez még csak a kisebbik baj: de nem is tettek semmit azért, hogy meglegyen. Hogy például legalább a kormányoldalhoz lazábban kötődő RMDSZ-nek, a nemzeti kisebbségeknek tegyenek valamiféle ajánlatot, ha már arra képtelenek, hogy a bűnüldöző szervek által sarokba szorított Liviu Dragnea táborában keressék meg az elégedetlenkedőket, esetleg a koalíciós partnereiket próbálják átcsábítani. Persze, tisztában van ezzel Ludovic Orban és csapata is, és ez azt jelenti, hogy valójában nem is akarták a Tudose-kabinet távozását. A liberálisok és ellenzéki padtársaik – a Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom és a Mentsétek meg Romániát Szövetség honatyái – bizonyára arra számítanak, hogy hatalmi pozícióban maradva óhatatlanul is tovább romlik a szociáldemokraták megítélése, ők pedig csak erősödnek, ezért aztán a következő választásokon biztos befutók lesznek. Ez a számítás akár helytálló is lehet, csak éppen az nem világos, hogy akkor mi értelme volt a bizalmatlansági indítvány beterjesztésének? A liberálisok vélhetően reflektorfénybe szerettek volna kerülni, médiaszereplést akartak, tematizálni kívánták a közbeszédet. A gond csak az, hogy eközben saját táborukat csapták be, hiszen egy olcsó színjáték kedvéért beleálltak egy olyan összecsapásba, amelynek kimenetelét maguk is tudták. Úgy akarták tehát a kormány bukását óhajtó szavazópolgárokat a maguk oldalára állítani, hogy közben valójában maguk a hatalom maradását szerették volna – mi ez, ha nem átverés, becsapás, kérdezheti az SZDP-ellenes szavazópolgár? Az ilyetén ellenzéki politizálás pedig hosszú távon hihetetlenül káros: a szocialisták hagyományosan alacsonyabban képzett, jelentős részben vidéki szavazótáborától különböző, képzettebb, öntudatosabb, igényesebb szavazópolgárban ugyanis azt a benyomást erősíti, hogy az ellenzék sem különb a kormánypártoknál, nem is érdemes tehát a választásokon részt venni, mert egyszerűen nincs, akire szavazni. A távolmaradás legnagyobb nyertese pedig a könnyen mozgósítható szavazótáborral rendelkező, jól szervezett Szociáldemokrata Párt. Amely éppen ezért akár meg is köszönhetné a tegnapi kínos produkciót szerencsétlen, magatehetetlen ellenzékének. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. november 28.Számonkérnék a lovas csendőrök jelenlététA Nemzeti Liberális Párt (NLP) végrehajtó bizottsága arról döntött, hogy a parlament elé hívja Carmen Dan belügyminisztert, amiért vasárnap lovas csendőrök is megjelentek a fővárosi tüntetésen. A csendőrség parancsnoka szerint azonban nem minősül incidensnek a lovak bevetése. Ludovic Orban úgy véli, a lovas csendőrök vasárnapi jelenléte túlkapás volt, amely a békésen tüntetők testi épségét veszélyeztette. Iulian Dumitrescu, a szenátus védelmi szakbizottságának elnöke azt nyilatkozta, azért hívják be Carmen Dant a szakbizottság mai ülésére, mondja el, ki hozott olyan döntést, hogy lovas csendőrök jelenjenek meg a tüntetésen. „Ha Carmen Dan miniszter hozott ilyen döntést, az NLP sürgősen kérni fogja lemondását, ha Carmen Dan nem tudott róla, és a csendőrség vezetője döntött erről, akkor ennek megfelelően fogunk intézkedni” – mondta a szenátor. Sebastian Cucoş, a csendőrség parancsnoka szerint azért használnak lovakat tüntetésekkor, mert így nincs szükség annyi csendőrre. „Képzeljék csak el: a felvonulók tömege ilyenkor több száz méteres sorokban kígyózik, ami azt jelentené, hogy sok embert kellene kivezérelnünk. (…) A rendvédelmi szerveknek lóhátról sokkal jobb a rálátásuk a tiltakozókra” – magyarázta. Hozzátette, a ló az egyetlen állat, amely nem lép rá az emberre. „Jól felkészített állatok, sok éve dolgoznak a csendőrségnél, idomítottak, és a zajt, a stresszes helyzeteket, a tömeget, a könnygázakat is tűrik. (…) Ezek az állatok nem veszélyeztetik senkinek az életét vagy testi épségét” – mondta Sebastian Cucoş. Az igazságügyi törvények tervezett módosításainak visszavonását, az adóügyi intézkedésekről szóló rendelet parlamentbeli elutasítását, továbbá a kormány, valamint a két házelnök lemondását több tízezer ember követelte vasárnap országszerte, a fővárosban több mint húszezren, Nagyszebenben hétezren, Brassóban háromezren vonultak utcára. A tüntetésről lenézően nyilatkozott Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, akinek bevallása szerint nincs véleménye a tüntetésekről. „Az ő dolguk (a tüntetőké), mit tesznek a szabad idejükben” – mondta. Arra a felvetésre, hogy a Szociáldemokrata Párt főtitkára, Codrin Ştefănescu bejelentette, olyan ellentüntetés szervezésén gondolkodik, amelyet „a Marsról is meghallanak”, azt válaszolta Vasilescu: „Szervezzen!” Mihai Tudose miniszterelnök pedig azt a következtetést vonta le, hogy a kormánynak folytatnia kell a tervezett intézkedések gyakorlatba ültetését, Ionuţ Mişa pénzügyminiszternek azonban gyakoribb és jobb magyarázatokkal kell szolgálnia arról, hogy „sem a versenyszférában, sem az állami szektorban nem fognak csökkenni a bérek, kivéve néhány esetet – azokét a közalkalmazottakét, akiknek nagyon nagy a fizetésük. (…) Szükség van egy kis társadalmi igazságszolgáltatásra, mert az nem helyénvaló, hogy egy közalkalmazottnak háromszor akkora bére legyen, mint az államfőnek” – fogalmazott Tudose. Erdély.ma 2017. december 11.Újabb tüntetések országszerte – „Ébresztő Románia, ébresztő Kolozsvár!”Az ellenzéki pártok vezetői is csatlakoztak Bukarestben december 10-én a hetek óta zajló kormányellenes tüntetéssorozathoz, amelyet az igazságszolgáltatatás függetlenségének védelmében hirdettek meg korrupcióellenes jelszavakat hangoztató Facebook-csoportok. Kolozsváron ismét több ezren vonultak fel, a Főtérről a Monostor negyed irányába haladva, majd visszatérve a belvárosba, a Szociáldemokrata Párt (PSD) székháza előtt kormányellenes jelszavakat skandáltak. A több mint 7 km-es útvonalon hatalmas csörömpöléssel haladtak végig a tiltakozók. „A mi hallgatásunkban van az ő erejük, hozzuk hát hangosan tudomásukra elégedetlenségünket”’ – hangoztatták a toborzók. Az ellenzéki összefogást a demonstrációkat szervező civil szervezetek vezetőivel közös sajtóértekezleten Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Dacian Cioloș volt miniszterelnök jelentette be, majd mindannyian kivonultak a kormánypalota előtti térre, ahol vasárnap este is több ezer tüntető gyűlt össze. A pártpolitikusok korábban azt mondták: azért nem mutatkoznak a tüntetéseken, hogy ne vádolják őket populizmussal, a demonstráció kisajátításának szándékával. A februári több százezres korrupcióellenes megmozdulások idején maguk a tüntetők is jelezték, hogy szemükben nemcsak a hatalmon lévő PSD-ALDE szociálliberális koalíció, hanem a teljes politikustársadalom eljátszotta hitelét. Az ellenzéki összefogás meghirdetett célja az igazságszolgáltatás átszervezésének megakadályozása. A kormánypalota előtt összesereglett tüntetők elsősorban Liviu Dragnea PSD-elnöknek és Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnöknek, a parlament házelnökeinek lemondását követelték, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a két bíróság elé állított politikus önös érdekből akarja korlátozni az igazságszolgáltatás mozgásterét. A PSD-ALDE koalíció arra hivatkozva kezdte meg a parlamentben az igazságszolgáltatási kerettörvények módosítását, hogy a jelenlegi szabályok ügyészállammá alakították Romániát, ahol az ártatlanságság vélelme már nem érvényesül. Szerintük Romániában egy „sötét háttérhatalom” – titkosszolgálatokba és vádhatóságokba beépült – képviselői próbálják zsarolással, megfélemlítéssel félreállítani az ország demokratikus választásokon felhatalmazott vezetőit. A kormánykoalíció szerint az ellene szervezett demonstrációkkal a „párhuzamos állam” próbálja megakadályozni, hogy az „ügyészi visszaéléseket” lehető tevő törvényeket módosítsák. Szabadság (Kolozsvár) 2017. december 18.Orban: a PSD–ALDE legrosszabb kezdeményezéseinek cinkosává vált az RMDSZAz RMDSZ szavazatai nélkül a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem sikerült volna elfogadtatnia a képviselőházban az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomagot – hangoztatta Ludovic Orban, a legnagyobb román ellenzéki erő, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke vasárnap, a liberális nők kongresszusán. „Ismételten felszólítom az RMDSZ-eseket, lépjenek ki a kormánypárt hálójából. Ők az Európai Néppárt tagjai (akárcsak a PNL – tud. megj.) és kötelességük leszavazni a PSD javaslatait, amelyeket sem az Európai Néppárt, sem általában az Európai Unió nem támogat” – érvelt az ellenzéki pártvezér. Ludovic Orban hozzátette: a kormánykoalíció legrosszabb kezdeményezéseinek cinkosává vált az RMDSZ, amely nélkül a jelenlegi kormány már nem tudna egyetlen sarkalatos törvényt sem elfogadni. A bukaresti szociálliberális kormánykoalíció pártjai az elmúlt napokban az RMDSZ támogatásával ügyészségi visszaélésekre hivatkozva kezdték el az igazságszolgáltatás átszervezését és a büntetőeljárás módosítását a parlamentben. Azt állítják: a módosításokkal elejét akarják venni a titkosszolgálati sugallatra indult megalapozatlan bűnvádi eljárásoknak, a tisztségviselők politikai megrendelésre történő lejáratásának. A jobboldali ellenzék szerint a kormánytöbbség az igazságszolgáltatás feletti politikai ellenőrzést próbálja megszerezni, hogy megakadályozza korrupt vezetői felelősségre vonását. Ez utóbbi érvelést magukévá téve az országban mindennaposakká váltak a kormányellenes tüntetések, amelyeket az igazságszolgáltatás függetlensége védelmében, korrupcióellenes jelszavakkal közösségi oldalakon hirdetnek meg ellenzéki szervezetek. Vasárnap ismét több mint ezer ellenzéki tüntető vonult fel Bukarestben a sűrű havazásban a kormány épülete és a parlament közötti útvonalon az igazságügyi törvénymódosítások ellen tiltakozva. MTI; Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
